Rácz úr jó háborúja

Nem kap fennmaradási engedélyt a köveskáli bioház

Népszabadság • Cseri Péter • 2005. június 6.

- Ez itt az élet háza. Ősi eljárások alapján építettem, kizárólag természetes alapanyagokat használtam fel hozzá. A vizet egy fúrt kútból nyerem, az áramot napelemek szolgáltatják. A fűtést, a sütés-főzést egy fatüzelésű kemencével, egy kandallóval meg egy tűzhellyel oldom meg. A tetőt faoszlopok tartják, a falakat agyagból és szalmából építettem. A galérián van az ágyam, előtte egy keleti irányba néző hatalmas ablak. Télen-nyáron minden reggel a napfelkeltére ébredek. És most ezt a házat akarják elvenni tőlem - sóhajt Rácz Lehel.

Köveskálon vagyunk, a 66 éves, világlátott férfi otthonában. Tagadhatatlan, hogy különös hangulatú építmény ez: a méretes fabútorok, a kemence és a körgaléria uralják a hatalmas teret. Ugyanakkor a laikus számára is látható, hogy Rácz Lehel nem tartozik a tökéletes kivitelezők közé: ottjártunkkor például a viharos szél kitörte a legnagyobb ablakot, de az öszszes többi nyílászáró is beleremegett a szél meg-megújuló támadásaiba.

Rácz Lehel - aki korábban évtizedekig Franciaországban élt - 1997-ben települt haza Magyarországra, és akkor látott neki a Veszprém megyei faluban bioháza felépítéséhez. Az építési hatóság az elkészült tervekre ki is adta a jogerős építési engedélyt. Ez volt az utolsó olyan dokumentum, amely igazolta a ház létjogosultságát, azóta azonban fennmaradási és használatbavételi engedély sincs az elkészült ingatlanra. Rácz úrnak százezer forintos bírságot kell fizetnie, ha 240 napon belül a hatóság előírásai alapján nem alakítja át a házát.

- Márpedig az élet háza úgy jó, ahogy most van. Pontosan ilyenre akartam építeni: kíméli az energiaforrásokat és a környezetet, ugyanakkor a természetes anyagokból sugárzó bioenergia segít szellemi és fizikai kondícióm megtartásában - mondja Rácz Lehel. - Azok a változtatások, amelyeket az építési hatóság követel, tönkretennék az épületet.

Azt Rácz Lehel is elismeri, hogy az építkezés során eltért az építési engedélyben leírtaktól. Szerinte azonban az engedélyben megfogalmazott kötöttségek éppen a bioház funkciótól fosztanák meg az épületet.

- Előírták például, hogy be kell vezetnem a vezetékes vizet és az áramot, holott én pont ettől ódzkodtam - mondja Rácz Lehel. - Azt is megszabták, hogy a tartóoszlopokat betonnal erősítsem meg, miközben éppen a beton kiváltására használtam a fát. Válaszfalakat akartak beépíttetni, holott éppen a nyílt belső tér a ház egyik fő erénye. Tűzveszélyesnek minősítették a kemencét, miközben ez az egyik legbiztonságosabb fűtési módszer. Én egy valódi bioházban akarok élni, és nem értem, hogy a magyar jogszabályok ezt miért nem teszik lehetővé.

Rácz úr azt mondja, hogy az általa választott építési technika - a természetes alapanyagok és a saját erőből történt kivitelezés miatt - jóval olcsóbb a hagyományos módszernél. A köveskáli 200 négyzetméteres bioházhoz hasonlót manapság például három-ötmillió forintból lehetne felépíteni.

Ihász József, a tapolcai polgármesteri hivatal építési osztályának vezetője azt állítja, hogy a jogszabályok betartása mellett is építhetők Magyarországon úgynevezett bioházak. Hozzáteszi: mindvégig segítőkészen álltak hozzá Rácz úr ügyéhez, de senkinek a kedvéért nem szeghetik meg az előírásokat.

- A konkrét ügy jogerős lezárása előtt részletekről nem nyilatkozhatok, azt azonban szeretném leszögezni, hogy egyelőre szó sincs a bioház lebontatásáról, az építési hatóság még mindig bízik abban, hogy az építtetőt sikerül rábírnunk a jogszabályokban előírt változtatások megtételére - mondja Ihász József.

- Csakhogy én egy ujjal sem nyúlok a házhoz - jelenti ki Rácz Lehel. - Még akkor sem, ha az ügy végül odáig fajul, hogy ledózeroltatják életem főművét. Van egy francia mondás, amely szerint a "jó háborút" akkor is meg kell vívnod, ha a végén esetleg el is veszíted. Úgy érzem, most egy "jó háborút" folytatok.

Jelenleg két jogerős építéshatósági határozat van érvényben a köveskáli házra. Az egyik szerint nem adható fennmaradási engedély az ingatlanra, amíg az előírt változtatásokat az építtető nem hajtja végre. A másik dokumentum megtiltja Rácz Lehelnek, hogy használatba vegye a házat. Amennyiben egy építéshatósági ellenőrzésen rajtakapják, hogy a saját házában tartózkodik, akár karhatalommal is elővezethetik, illetve százezer forintos pénzbírságot szabhatnak ki rá.

Ez utóbbi határozat indoklásában az olvasható, hogy az épület állékonyságát eddig semmilyen szakértői vizsgálat sem igazolta, így vélelmezhető, hogy a ház állaga akár életveszélyes is lehet a bent lakókra. A dokumentum arra is kitér, hogy az építkezés során a munkák egy részét, például a kemence megépítését szakszerűtlenül végezték el. A hatóság szerint ennek is szerepe volt abban, hogy másfél évvel ezelőtt csaknem teljesen leégett a ház.

- A tűzoltóság vizsgálata nem tudta megállapítani a tűz keletkezésének konkrét okát, a magam részéről viszont inkább gyújtogatást feltételezek az eset mögött, semmint a kemence meghibásodását - mondja Rácz Lehel. - Biztos vagyok benne, hogy a bioházam legalább anynyira biztonságos, mint bármelyik hagyományos épület.

Bár egyelőre nincs szó a köveskáli ház lebontásáról, Rácz úr szerint csak idő kérdése, mikor jelennek meg a munkagépek, hogy földig rombolják az építményt. Mint mondja, nem fog kiköltözni a házából, és egyetlen fillért sem fog befizetni, ha büntetéseket szabnak ki rá.

Rácz Lehel polgári engedetlenséget idéző magatartását sokan helyeslik. A közelmúltban barátai és ismerősei aláírásgyűjtési akcióba kezdtek: eddig több százan írták alá azokat az íveket, amelyekkel az építéshatósági határozatok ellen tiltakoznak. Ha mégis dózerolásra kerülne sor, élőlánccal próbálják majd megvédeni az ökoházat.

Ihász József azt mondja: nem az építtető kárára hozták meg az eddigi határozatokat, hanem éppen az ő védelme érdekében.